Eszter könyve 6,1-14
2025. október 7.
Touche!


Hámán felöltöztette Mordokajt, majd végiglovagoltatta a város főterén, és ezt kiáltozta előtte: Így tesznek azzal az emberrel, akit a király ki akar tüntetni. (Eszter 6,11)
Slide1

Isten gondoskodott róla, hogy a rég elfeledett beszámoló a legjobb pillanatban bukkanjon fel ismét, és egy olyan fordulatot idézzen elő, amire senki sem számított.


Azon az éjszakán kerülte az álom a királyt. Ezért megparancsolta, hogy hozzák elő a nevezetes történetek krónikáját, és olvassanak föl belőle a királynak. És rátaláltak arra a följegyzésre, amely szerint Mordokaj följelentette a két udvarnokot, akik merényletet terveztek Ahasvérós király ellen. A király megkérdezte: Milyen kitüntetést és méltóságot adtak ezért Mordokajnak? A király szolgálatára álló ifjak így feleltek: Semmit sem adtak neki. (Eszter 6,1-3)


Eszter könyve 6,1-14

1 Azon az éjszakán kerülte az álom a királyt. Ezért megparancsolta, hogy hozzák elő a nevezetes történetek krónikáját, és olvassanak föl belőle a királynak. Eszt 2,21-23 2 És rátaláltak arra a följegyzésre, amely szerint Mordokaj följelentette Bigtánát és Terest, a király küszöbét őrző két udvarnokot, akik merényletet terveztek Ahasvérós király ellen. 3 A király megkérdezte: Milyen kitüntetést és méltóságot adtak ezért Mordokajnak? A király szolgálatára álló ifjak így feleltek: Semmit sem adtak neki. 4 Akkor ezt kérdezte a király: Ki van az udvarban? Hámán ugyanis éppen megérkezett a királyi palota külső udvarába, hogy megkérje a királyt, akasztassa föl Mordokajt arra a bitófára, amelyet neki állíttatott. Eszt 5,14 5 Az ifjak ezt felelték a királynak: Hámán áll itt az udvarban. A király így szólt: Jöjjön be! 6 Amikor Hámán bement, megkérdezte tőle a király: Mit kell tenni azzal az emberrel, akit ki akar tüntetni a király? Hámán azt gondolta magában: Ki mást akarna kitüntetni a király, mint engem? 7 Azért ezt felelte Hámán a királynak: Annak az embernek, akit a király ki akar tüntetni, 8 hozzanak királyi öltözetet, amilyenbe a király szokott öltözni, meg lovat, amilyenen a király szokott lovagolni, és tegyenek a fejére királyi koronát! Dán 5,29 9 Adják át a ruhát és a lovat a király egyik legelőkelőbb főemberének! Öltöztessék föl azt az embert, akit a király ki akar tüntetni, lovagoltassák végig a város főterén, és ezt kiáltozzák előtte: Így tesznek azzal az emberrel, akit a király ki akar tüntetni. 1Móz 41,42-43 10 Akkor a király ezt mondta Hámánnak: Siess, hozd azt a ruhát és lovat, amiről beszéltél, és tégy így a zsidó Mordokajjal, aki a király kapujában ül! Semmit se hagyj el abból, amit mondtál! 11 Ekkor Hámán fogta a ruhát és a lovat, felöltöztette Mordokajt, majd végiglovagoltatta a város főterén, és ezt kiáltozta előtte: Így tesznek azzal az emberrel, akit a király ki akar tüntetni. 12 Azután Mordokaj visszatért a királyi udvarba, Hámán pedig megszomorodva és fejét betakarva hazasietett. 13 Majd elbeszélte Hámán a feleségének, Zeresnek meg összes barátjának mindazt, ami őt érte. Tanácsadói és a felesége, Zeres ezt mondták neki: Ha Mordokaj, aki miatt most megtántorodtál, valóban zsidó származású, akkor nem fogsz bírni vele, hanem végleg el fogsz bukni vele szemben. 14 Még beszélgettek, amikor odaértek a király háremőrei, és sietve elvitték Hámánt a lakomára, amelyet Eszter rendezett. Eszt 5,8


Miután Mordokaj leleplezett egy összeesküvést, Hámánt az ország második emberévé nevezték ki. Miért? Nem tudjuk, a király így látta jónak. Mordokaj nem tett panaszt, nem borult ki miatta, élte az életét ugyanúgy, mint addig. De amit tett, az nem szállt el végleg a légüres térben, lett róla egy jegyzet a krónikák között. Isten pedig gondoskodott róla, hogy a rég elfeledett beszámoló a legjobb pillanatban bukkanjon fel ismét, és egy olyan fordulatot idézzen elő, amire senki sem számított. Főleg Hámán nem, aki jó magasra akarta emelni Mordokajt – csak hát a bitófán, nem pedig királyi pompába öltöztetve. Egy olyan világban élünk, amelyben időnként sérülnek az emberi jogok, logikátlan döntések születnek. Te is biztosan sokat méltatlankodsz, ha ilyet tapasztalsz. De két dologban biztos lehetsz: Ha Isten megengedi ezeket, akkor okkal teszi. Az Úr soha nem huny szemet, nem feledkezik meg sem a bántásokról, sem a nagylelkűségről. Sokszor csak kivár, és közben úgy szövi a szálakat, hogy jó nagyot csattanjon a történet vége. Dávid többször is átélte ezt, ezért volt teljesen biztos benne, hogy „nem marad örökre elfelejtve a szegény, nem vész el végleg az elesettek reménye.” (Zsoltárok 9,19) Te is választhatod azt, amit Mordokaj: teszed, amit a hited diktál, a többit meg ráhagyod a mindenség Bírájára! Olasz Tímea



„Nem tartom meg az akaratom, hogy ne sors és ösztön irányítson. Ahogy Te kimondtad egy sötét éjjelen, én is mondom, Atyám, amit akarsz, úgy legyen!”

Hallgasd meg a Zámír Projekt-től a Tiéd, Uram című számot a háttérinfóknál!
Eszter könyve
Szerinted lehet olyan könyv a Bibliában, amelyikben nem szerepel Isten neve? Beszélgettél már életedben úgy valakivel, hogy mindketten értettétek kiről van szó, de mégsem mondtátok ki annak a nevét, akiről beszéltetek? Eszter könyve pontosan ilyen: benne van, hogy Isten hogyan szabadítja meg népét a teljes pusztulástól, de egyetlen egyszer sem ejti ki a nevét a könyv feltételezett szerzője, Márdokeus. Végig ott van Isten az események mögött, ezt tudjuk is, de még sincs leírva a neve ebben a tíz fejezetben, amely egy izgalmas történet. Van királynőválasztás, horror, lakomák, csalárdság, szomorúság és igazi felszabadult örömünnep. Eszter árva lányból királynővé lesz. Idáig mesébe illő a történet, de aztán jönnek az izgalmak, ugyanis a király egyik főembere, Hámán ki akarja irtani a zsidó népet. Mi lesz így a Susán várában lakókkal és a többi százhuszonhét tartományban élőkkel? Megmenekülhet-e Eszter, vagy rá is halál vár? Tehet-e valamit a királynő, ha engedély nélkül még a király elé sem mehet? Mit jelent ebben a történetben a régi mondás, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésre kaphatsz választ, ha elolvasod ezt a zsidók által nagyon nagyra tartott könyvet. Valamint az is kiderül számodra, hogy mi is az a purim, amely a zsidó nép évről évre megtartott, fontos ünnepe.